Az újdonságokból sosem elég, igaz? Mindig igyekszem valami olyat kitalálni, amivel egy picit feldobhatjuk az étkezésünket. Abszolút megvannak azok az ételek, amik egy hónapban akár többször is elkészülnek, mert egyszerűen nem tudunk rájuk unni. Viszont vannak azok a napok, amikor annyira nem tudjuk, hogy mit is kíván a szervezetünk, hogy ilyenkor muszáj alkotni valamit. És tudjátok, ilyenkor jön az, hogy kutatodok neten, régi,itthoni magazinokban és szakácskönyvekben. 

Szembejött velem egy olyan hozzávaló, hogy csicseriborsó. A borsó szó láttán ki is rázott a hideg, mert a zöldborsó és én csak minimálisan vagyunk barátok, csakis kizárólag bizonyos ételekben. Ettől függetlenül viszont kiváncsiság fogott el a eme zöldség láttán. Ahogyan én találkoztam vele, az a humusz krém alapja volt, de most elsősorban nem szendvicskrémet kerestem (ez is fejlesztés alatt éppen, hamarosan jön erről is poszt, hogy milyen is lett az első humuszom), hanem mindenképpen valami főételnek valót, vagy inkább úgy mondanám, hogy főétel mellé való kiegészítést, akár hús helyett is. 

A csicseriborsó már megvolt, mint alap, jöhetett a többi. Láttam, hogy csinálnak belőle falafelt (vagyis csicseriborsó fasírtot), és tényleg milliónyi receptet lehet találni a témában. Picit még mindig szkeptikusan ugyan, de felkerült a bevásárlólistára ez a hozzávaló, hogy itt bizony ebből fasírt lesz. Szinte mindenhol azt láttam, hogy konzervből készítik, de én konzerves verziót nem is találtam, csak a száraz, zacskós verziót. Pedig több boltban is keresve lett. Ezáltal első vásárlás alkalmával nem jött velünk haza, mert ragaszkodtam a konzervhez. Aztán csak nem adtam fel. Olvastam még a témában, és ugyanúgy, mint a lencsét, ezt is áztatás után még jobban fel lehet használni, mint a konzerves verziót, így a következő alkalommal már bizony a kosárban landolt. Pozitívum az egészben, hogy míg egy konzerv cirka egy adag, addig a száraz verzióból még marad is bőven, így többféle fogáshoz is fel lehet majd használni. 

Láttam olyan receptet, ami szerint kell bele tojás, de olyat is, ami szerint nem. Akkor most ez hogy is legyen? Melyik verzióval kezdjem? Nem lesz túl száraz, ha kihagyom belőle a tojást? Aztán volt olyan, aki rakott bele elég nagy mennyiségű olvasztott vajat (mert elméletileg attól jobban összeáll), de ezzel meg végképp nem szimpatizáltam, hiszen ez alapvetően egy kalóriaszegény finomság kell hogy legyen. Ezért elhatároztam, hogy a tojás nélküli verzió lesz az első, amit ki fogok próbálni (bár oda volt készítve a pultra, ha mégiscsak kellene bele, mint egy rendes fasírozottba).

És ha már egészségesebb vizekre eveztünk, akkor a hónap témája a Miadéle oldalon az egészégvédelem. Ti mennyire szoktatok odafigyelni arra, hogy mit esztek? Szoktatok egyensúlyt tartani? Mi az, amit egy megterhelőbb étkezéses időszak után (például Karácsony) mindenképp beiktattok az étrendetekbe, vagy esetleg mondjuk elhagytok? Itt folyamatosan megy az egyensúlyozás, és nincsenek kifejezetten diétázósabb napjaink/heteink, hanem odafigyelünk, és makrókat számolva tartjuk az egyensúlyt, például egy ilyen étellel is, mint amit most mutatok be nektek.

De evezzünk vissza az ételhez. Ha ti sem kaptok csak száraz csicseriborsót, akkor áztassátok be ugyanúgy, mint egy lencsét. Itt szintén úgy néz ki a történet, mint a lencsesalátámnál, hogy legalább 12 órát pihenjen a vízben. Ezért én ezt este szoktam, így másnapra mikor készül ebédre, már bőven megvan az-az idő, ami alatt triplájára dagad. 

Valami mindig szokott mellé készülni, vagy inkább fogalmazzak úgy, hogy ezt készítjük valamilyen köret mellé? És azt hiszem az utóbbi a helyes válasz. Még az ősz folyamán kaptunk ajándékba Férj egyik kollégájától két gigantikus méretű cukkinit. Héjjal, és belsővel együtt 5,5 kg volt a kettő. Pucoltuk, kimagoztuk, lereszeltük, és kizacskózva lefagyasztottuk, hogy jó lesz még később, ha télen egy kis friss főzelékre áhítoznánk. És persze, hogy áhítoztunk. Ugyanazon az elven, mint egy tökfőzelék, elkészült a cukkinifőzelék, és ehhez pedig tökéletes társ volt a csicseriborsó fasírt. 

Csicseriborsó fasírt:

Hozzávalók:

• 25 dkg csicseriborsó (áztatás előtti tömeg)
• 1-2 ek. étolaj
• 1 ek fehér liszt
• 1 ek. tk liszt
• 1 késhegynyi sütőpor
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 közepes vöröshagyma
• A fűszerezés pedig ízlés szerint: őrölt kömény, petrezselyem, tarka bors, só + ha szeretnétek mehet bele egy kis citromlé is, de az egyáltalán nem kötelező). Nekem a kömény és a petrezselyem dominált benne nagyon, a többi csak kiegészítő fűszer.
• Zsemlemorzsa a forgatáshoz, ha extra ropogósra szeretnétek, viszont ebben az esetben ezt most anélkül készítettem.

Cukkini főzelék:

Hozzávalók:

• 1 kg gyalult cukkini
• 5-6 db babérlevél
• 7-8 dl víz
• 1 nagypoharas tejföl (330 g)
• 1 púpos ek. tk liszt
• Őrölt fekete bors 
• Só

Elkészítés:

• Nagyon egyszerű kis ételről van szó a fasírt tekintetében, hiszen minden hozzávalók beletesztek egy késes robotgépbe, és apróra vágjátok. Szépen össze fog állni, egy picit még ragacsos is lesz, de éppen ettől olyan jól formázható majd. Amikor megvan a massza, akkor vizes kézzel kis golyókat formázok. Amikor kész, mehet a hőtűbe kicsit pihenni (cirka fél óra). 
• A főzelékhez ugye én a fagyasztott cukkininket használtam. Kiolvasztottam, és odatettem egy lábasba főni a vízzel és a babérlevelekkel együtt. Szépen elrotyog magának, én pedig kikeverem a habarást. A tejfölt picit vízzel hígítom, majd hozzáadom a lisztet, sót, borsot. Csomómentesre keverem, egy egész sűrű mártásnak kell lennie a végeredménynek. Megy ez is a hűtőbe, helyet cserélnek a fasírttal. 
• Tapadásmentes serpenyőben olajat hevítek, majd elkezdem őket kisütni kis lángon. Akkor jó, ha már szép piros a külseje. Papírtörlővel bélelt edénybe szedem, hogy felszívja azt a kevés olajat is, amit a sütés során szerzett. 
• Eközben a főzelék már habarható. Egy szedőkanál főzőlevet teszek a habarásomhoz, csómómentesre kikeverem, majd hozzáadom a főzelékhez folyamatos keverés mellett. Ezáltal a főzelékben nem fognak megjelenni a tejföldarabok. Ismételten felfőzöm, és kész is. 

 Ugye, hogy milyen egyszerű? Mindkét fogás laktató, mégis egészséges kereteken belül maradtunk, és ezáltal figyelve van az egyensúlyra, amit a szervezetünk díjazni fog. 

Ebből a mennyiségből még két napra jutott fasírozott, viszont főzelékünk már csak másnapra. A maradék fasírt pedig szépen elkopott tízóraira vagy uzsonnára. Magában is tökéletesen megállja egyébként a helyét, hiszen csak amikor kinyitjátok a hűtőt, hogy hú de jó is lenne enni valamit. akkor ez a falafel tökéletes alternatíva erre. 

Ha tetszett a poszt, kérlek osszátok meg, és lájkoljátok a blog facebook, illetve instagram oldalát.