Nektek megvan az a pillanat mikor valaki nagyon válogatós? De tényleg annyira, hogy csak a fix berögzött ételeket hajlandó megenni? Na, hát itt vagyok én, aki ezt kinőtte. Jeee! Vagyis azért maradt némi heppem, de ahhoz képest, hogy gyerekként csak sajtot ettem sajttal, a zöldségek meg én rosszban voltunk, ahhoz képest ég és a föld. Szerencsére pozitív irányba változtam az évek alatt, és már azért rengeteg mindent megeszek. A paradicsom és hal (plusz egyéb tengeri herkentyűk) még mindig nem kedvenceim, illetve a zsíros húsokat sem preferálom, de azt hiszem ez egész elenyésző a gyerekkori rigolyáimat nézve. 

Tényleg sokat fejlődtem, és ahogy kezdett benőni a fejem lágya, úgy nyitottam egyre több étel felé. Bevezettem azt, hogy aminek jó illata van, az rossz nem lehet, így meg kell kóstolni (és most itt nevetek magamnak, hogy ez így eszembe jutott). Ezáltal az elv által rengeteg mindent sikerült megszeretni, és tényleg egyre több és több finomság volt az, amit ma már a kedvenceimnek tudok mondani. 

Azért is tértem ki erre, hiszen a most hozott receptből csakis a tarhonyát ette meg a pici Ilus. Se kolbász, se virsli, se lencse. Juj, hát hisz az utóbbi az zöldség... :D Utólag ebbe belegondolva borzasztó voltam, de azért kicsit vicces is. Mondjuk akadt pár harcom ebben a témában Apukámmal, de ezekre csak mosolyogva tudok visszaemlékezni. Kedvenc kérdés volt: "Kérsz x/y/z -t? Köszönöm, nem. Szeretem, de most nem kérek." Ez volt a speckó válaszom, ami azt takarta, hogy jaj, nem ismerem, nem tetszik, nem kell. Milyen finom kis köntös neki, ugye? (kackackac) Bocsi Apukám, ezt nem hagyhattam ki! 

Tehát, pásztortarhonya. Nálunk ez lencsés verzióban készül, ettől függetlenül az alap egyáltalán nem tartalmaz lencsét. Tudom, lencsét újév első napján kell enni, hogy sok-sok pénzünk legyen. Ott is szokott lenni, de azért ott más verzióban, ez pedig az évközbeni verziónk, illetve indokunk a lencsefogyasztásra. Egyébként tipikus bográcsos ételnek is lehetne titulálni, a bogrács külön egyedi zamatot ad neki, de otthoni körülmények között fazékban is fantasztikusan megállja a helyét. 

Lencsés pásztortarhonya:

Hozzávalók:

• 25 dkg lencse (24 órán át áztatva)
• 25 dkg tarhonya
• 1 szál csípős lángolt kolbász
• 4 pár frankfurti virsli
• 10 dkg szalonna
• ízlés szerint fűszerek (piros paprika, só, fekete és fehér őrölt bors, valamint őrölt köménymag)
• víz

Elkészítés:

• Első és legfontosabb tényező a lencse áztatása. Ez az-az étel, aminél előre kell gondolkodni, hiszen a lencsének minimum 12 óra ázás kell, de én inkább 24 óráig szoktam. 
• A szalonnát, kolbászt és virslit apróra vágom, majd a fazékba, amibe készül az étel kipirítom. Mikor már szép pirosra sült minden, papírtörlőre szedem őket. A hagymát kis kockára felvágom, és a zsírban, ami kisült a finomságokból, megdinsztelem. Mikor már kezd üveges lenni, félrehúzom a gázról, és hozzáadom a fűszereket.. Jön a tarhonya, kissé lepirítom a hagymával együtt. Mikor már rózsaszínr a tarhonya is, felöntöm forró vízzel, olyan 7-8 dl kell körülbelül. Fedőt teszek rá, és nagyjából 20-25 percig párolom, de azért néha átkavarom. Ezután jöhet a lencse. Alaposan átkeverem vele, ha igényel még forró vizet teszek hozzá, majd fedő alatt nagyjából még 15 percig párolom. 

Ugye nem is olyan nagy ördöngősség ez? Hatalmas kedvenc, gyorsan elkészül, és mindenki imádni fogja. Férj savanyúságot eszik mellé (mily meglepő, nálam az sem játszik) én pedig vagy valamilyen befőttet, vagy ha az nincs itthon, akkor pedig csak simán tejfölt. Mind a kettő abszolút illik hozzá. 

Ha tetszett a poszt, kérlek osszátok meg, és lájkoljátok a blog facebook, illetve instagram oldalát.