Az édesburgonyának ugyanolyan fantasztikus szezonja van télen, mint egy sütőtöknek. Persze nyáron is megállja a helyét grillezve, jó sok fűszer társaságában, de valamiért mégis csak télen esszük többet ezt a zseniális zöldséget. Számtalan formában szoktam készíteni, általában köretként landol valamilyen verzióban a tányéron. Sültkrumpli formájában zseniális, de az édesburgonya pite is, pirított gombával, és cornflakes bundában sütött husival is megadja a tökéletes vasárnapi ebéd hangulatát.
Viszont elgondolkodtam azon, hogy milyen is lehetne, ha valamilyen süteménybe raknám bele, ezzel is újítva egy például egy hagyományos receptemen. A választásom Nagyi pogácsájára esett, úgy gondoltam, hogy tökéletesen megfér a tésztában maga az édeburgonya. Egyszerű vajas, szálai szedhető pogácsa az alaprecept, és tudjátok, ha én pogácsát sütök, akkor azt csak abszolút zen állapotban teszem. A léleknyugtató hatása egyenesen csodálatos ennek a süteménynek. Maga a készítés folyamata, a hajtogatás, a szaggatás, és végül a tökéletes pogácsa illat, ami bejárja a lakást, maga a csoda.
Igazán egyszerű dolgom volt, hiszen egy tökéletes alaprecepthez csak egy ízesített, erősen fűszerezett pürét raktam, majd ugyanúgy begyúrtam, pihenni hagytam, és végül kisütöttem. Maga a püré nem igazi krumplipüré, hiszen sem tejföl, sem vaj nincs benne, csak natúran a krumpli van összetörve egy pici főzővízzel, így lesz tökéletesen krémes állaga, és szépen bele lehet majd dolgozni a tésztába. Természetesen a fűszerek garmadája nem maradhatott el, úgy gondoltam, hogy jól illik bele fekete és fehér őrölt bors, őrölt chili, csemege pirospaprika, és természetesen só.
Az édesburgonya és a pirospaprika miatt gyönyörű színben pompázott a tészta mikor begyúrtam, és csak reménykedtem benne, hogy ez az erős narancsos szín megmarad, mikor kisülnek a pici kis pogácsák. Miután begyúrtam és "elküldtem" pihenni, bizakodva vártam a pillanatot, amikor kezdhetik neki a formázásnak, és meglássam, hogy mit is sikerült alkotni. A szokásos egy órára akartam magára hagyni a tésztát, de valami sugallat jött, és szólt, hogy 40 perc után valamiért menjek ki a konyhába, és nézzem meg. Ó, és milyen nagyon jól tettem. Konkrétan arra mentem ki, hogy lassan ki fog kelni a tálból. Gyorsan szóltam Férjnek, hogy: "Nézd, nézd nézd, mennyire menő már", ő pedig hatalmas vigyorral a fején konstantálta, hogy bizony tényleg menő, és igazán ügyes vagyok.
Édesburgonyás pogácsa:
Hozzávalók:
- 65 dkg liszt
- 25 dkg vaj
- 10 dkg tejföl
- 20 dkg édesburgonyapüré (nagyjából 2 kisebb édesburgonyából)
- 1 tojás
- 3 tk. só
- 50 g élesztő (felfuttatva 0,5 dl langyos tejben)
A püré:
- 2 db kisebb édesburgonya főve
- 0,5 tk. őrölt fekete bors
- 0,5 tk. őrölt fehér bors
- 0,5 tk őrölt chili
- 2 tk. piros paprika
- 2 tk. só
Elkészítés:
- A pürével kezdem az egész műveletet. Megfőzöm a kockára vágott édesburgonyákat. Leszűröm, de egy pici főzővizet hagyok alatta, nagyjából 3-4 evókanálnyit. Krémesre töröm burgonyatörő segítségével, végül hozzárakom a fűszereket. Hagyom langyosra hűlni. Az élesztőt felfuttatom. Míg várok rá, addig elmorzsálom a vajat a liszttel, és hozzárakom a sót. Mehet hozzá a többi hozzávaló is. Tojás, tejföl, püré, élesztő. Elkezdem begyúrni. Nagyjából 10-15 perc erejéig folyamatosan gyúrom. Könnyen formázható, lágyabb tészta a végeredmény a püré miatt, de nem ragad, szépen egyben marad. Letakarom, és hagyom kelni. Fentebb írtam,hogy nekem 40 perc alatt tökéletesen megkelt, de ha úgy érzitek, akkor az egy óra hossza alatt sem lesz baja.
- Miután megkelt, két ujjnyi vastagra nyújtom a tésztát, és 3x hajtogatom. Elnyújt, hajt, elnyújt, hajt, elnyújt, hajt és végül nyújt. Bevagdosom a tetejét (tudjátok, én "ütögetni" szoktam, cseppet sem kíméletes módon), kiszaggatom a legkisebb pogácsaformával, majd tojással lekenem. 160 fokra előmelegített sütőben, alul-felül sütés + légkeverés mellett 25-30 percig sütöm.
A végeredmény pedig igazán nagyon tetszetős lett. Megmaradt egy kicsi a narancsos színből, ami azért elég szemet gyönyörködtető, és a szálaira szedhetőség is tökéletesen működött továbbra is a plusz hozzávaló ellenére is. Ugyan ez nem a tipikus lapos burgonyás pogácsa, de tökéletes egy vendégváró sós sütinek.
Ha tetszett a poszt, kérlek osszátok meg, és lájkoljátok a blog facebook, illetve instagram oldalát.
Ölelés,
Ilus